Szánalmas és intellektuálisan nagyon alacsonyra pozícionálja magát az, aki bőrszín, faj vagy más kollektív szempontok alapján gondolkozik bűnről és bűntelenségről, felelősségről és erkölcsről, és ezen az alapon értékel történelmi korszakokat.
1989 Közép- és Kelet-Európa győzelme volt, nem a Nyugaté. Utóbbi uralkodó elitje egy példátlanul hosszúra nyújtott „történelmi szezonvégben” kiegyezni akart a szovjet rendszerrel, az itteni ellenelit viszont felszabadulni.
A jogállamiság élharcosai nem az európai értékeket védik, hanem politikai megfontolások vezérlik őket.
Ha eddig rossz érzéseid voltak a közösségi médiumokkal kapcsolatban, most még rosszabbak lesznek. The Social Dilemma kritika.
A 19. századi nyugat-európai gyarmatbirodalmak politikai és gazdasági imperializmusa a 21. században más formában ugyan, de újra érvényesül, mégpedig a közép-európai országok ellen, elsősorban Magyarországgal szemben.
Edwin Rekosh emberi jogokkal foglalkozó civilszféra-szakértő szerint nem azzal kell foglalkozni, hogy mi a közérdek, hanem inkább azzal, hogy ki vehet részt ennek a meghatározásában és milyen eszközökkel. A válasz röviden: az NGO-k.
Puskás Ferenc – labdarúgó-legenda, az első totális futballjátékos, az Aranycsapat csapatkapitánya, a Real Madrid sztárja, többszörös ballábas gólkirály, a mágikus 10-es mez birtokosa, a modern labdajáték úttörője és a legismertebb magyar.
Trianon nemzeti tragédiát jelent, egy olyan, egy évszázada befagyott konfliktust, amelynek mi vesztesei vagyunk, de a szomszédaink sem nyertesei.
Orbán Viktor immár évtizedes sportpolitikájával egy olyan sztorit akar elmondani, egy olyan történettel akarja felülírni a Magyarországról szóló ellenséges, rossz hírünket terjesztő rágalmakat, ami szerint a magyarok tehetségesek, sikerorientáltak, éleseszűek, rátermettek, a jég hátán is megélnek, ha kell, és ez magyarázza azt, hogy a világ egyik legsikeresebb sportnemzete vagyunk.
A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása, miközben a példakövető országok észre sem vették, hogy egy modern kori gyarmatosítás áldozataivá válnak.
Az elmúlt néhány év során az erőszak új filozófiája jelent meg, amely igyekszik a közélet normális velejárójának elfogadtatni az erőszakot. Az amerikai médiavilágban korántsem számít kivételnek az olyan szerkesztőség, amely szégyenkezés nélkül mentegeti a rendbontást és a fosztogatást azon az alapon, hogy az erőszak mindig is az amerikai életforma szerves vonása volt.
A bennmaradáspárti elit örömmel szemléli a lélekvesztőkön Angliába tartó migránsokat, mert nem tiszteli Nagy-Britannia határait.
Amit Magyar Bálint papírra vet, az merő gyűlölet, érdektelen okoskodás, egy volt vezető politikushoz méltatlan amatőrizmus, valamint a politikai kontextus ismeretének teljes hiánya.
A nyugati világ jelentős részét elárasztó kulturális konfliktusok azzal fenyegetnek, hogy leválasztják ezeket a társadalmakat a múltjukról. Az identitásról, a faji, a nemi kérdésekről és a családi életről zajló viták egymást erősítik, össze is fonódnak, s egyesített energiájuk egyetlen közös célpontra, a nyugati társadalmak múltjára irányul.
Elég komoly nyelvi zavar alakult ki a liberalizmust illetően. Mindenki mást hív, illetve tart liberalizmusnak. Kicsit bonyolódik a helyzet, ha bevonjuk a vizsgálatba a politikai propaganda világát is.