Magyarország határozottan képviseli érdekeit az Unión és a NATO-n belül. Ezt néha kényelmetlen, felidegesíti szövetségeseinket, kiidegeli barátainkat. De erre kötelez minket szuverenitásunk védelme. Mert a szabadság és a függetlenség megőrzéséért és biztosításáért minden nap újra és újra meg kell küzdenünk.
Előre a múltba: jöjjön az értékek forradalma, a nemzetek újjászületése és a konzervatív reneszánsz.
Nagy-Britanniában a közélet alighanem legkellemetlenebb fejleménye, hogy a cenzúra már nem szorítkozik a tudatos kijelentésekre, hanem a tudattalan gondolatra is kiterjed.
A hazai jobboldal politikai napirendjéhez illő nemzeti-konzervatív szellemi menetrend megalkotásában a belső források élveznek elsőbbséget.
A francia elnökválasztás nem pusztán egyetlen ország jövőjéről szólt. Az EU-t irányító föderalista oligarchia úgy látta, az ő dédelgetett projektjéről zajlik népszavazás Franciaországban. Az oligarchia tagjai szemében Macron elnök az Európai Unió legitimitását személyesítette meg, ellenfele, Marine Le Pen pedig a populista veszélyt.
Egymásnak szegezett atomfegyverek, Szojuz az Apollo ellen, ügynökök és hírszerzők, Korea, Vietnám, Afganisztán, a Disznó-öböl. A hidegháborús arzenál és konfliktusok számbavételekor szokásos elemek. Bár ma már könyvtárnyi anyag szól róla, a kulturális hadszíntér jelentőségéről azonban néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
A ma zajló geopolitikai konfliktus legfőbb tétje a nemzeti önrendelkezés védelme. A mai zűrzavaros geopolitikai légkörben lényegbevágó, hogy az önrendelkezés elve szilárdan érvényesülhessen. A szuverenitást minden támadás ellen meg kell védeni, és nem csak akkor, ha Oroszország támadja, hanem akkor is, amikor Brüsszel politikai harcosai vagy a globalista ideológusok és intézményeik intéznek ellene támadást.
Minden eddigi társadalom története a nemzetek története. A sikeres jobboldal vagy szociális lesz, vagy nem lesz.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 2022-re, tíz év kormányzás után liberális terrorállammá változtatta a sokáig az angolszász világ egyik mintaországának számító Kanadát.
Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Nyugat nem győzi önmagát, önnön érzéseit beleszőni a háborúról szóló narratívájába.
Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük.
Soros György „politikai filantrópiájának” nem az önzetlen emberszeretehez, hanem a messiáskomplexushoz van köze.
A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyílt meg és csaknem napra pontosan húsz évvel később Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel is bizonyítva, hogy a hidegháború befejezése nem hozta el a történelem végét.
A történelem ismerete nélkül képtelenség megérteni, mi is a konfliktust tétje. A Nyugatnak vissza kell szereznie azokat a történelmi eszményeket, amelyek a demokrácia harcos kultúráját megalapozzák. Máskülönben, miközben a személyes névmásokkal bíbelődik, Róma lángba borulhat.
Egy februári hajnalon arra ébredtünk, hogy ennek már fele se tréfa. 77 évvel a második világháborút lezáró rendezési megállapodások után, amelyek kettéosztották Európát, a globális hatalmak mintha azt keresnék, merre is vezet az út Jaltába.