Szerző írásai
-
Kommunizmus és cionizmus
-
A BRFK III/a csoportja az „Elmélkedők” nyomában
A magyar politikai rendőrség a hatvanas évek végén nehéz helyzetbe került: egyre kevesebb lett a „szocialista rendszer elleni összeesküvés”, amelynek leleplezése igazolta volna a jelentős költséget felemésztő nyomozó apparátus létét, illetve hasznát. Ilyen viszonyok között a titkos ügynökök úgy segítettek magukon, ahogy tudtak: veszedelmesnek minősítettek a szűkre szabott törvényes kereteken kívül működő, teljesen ártalmatlan, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező csoportokat, művészi társaságokat vagy filozófiai-vallási jellegű, meditációval foglalkozó köröket is. Nyomoztak utánuk, tagjaikat meghurcolták, és hosszabb-rövidebb ideig börtönbe zárták, vádat próbáltak emelni ellenük. Az egyik legabszurdabb ilyen akció az 1951-ben feloszlatott, majd titokban újjáalakult Magyar Teozófiai Társulat elleni, fél évig tartó, nagy erőkkel folytatott nyomozás volt, amelynek dokumentumait „Elmélkedők” címmel 1970. január 15-én nyitott dosszié őrzi az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ABSZTL 3.15.o-13711) -
Lukrécia az uszodában
A szexuális erőszak, amit egykor úgy emlegettek, mint „a nő becsületének meggyalázása”, már az ókori Rómában indulatokat keltett, elszabadította szenvedélyeket. Amit a Sextus Tarquinius, a király fia követett el a szégyenében halálba menekülő erényes hitvessel, Lukréciával, annyira felháborította a polgárokat, hogy megfosztották trónjától az uralkodót, és kikiáltották a köztársaságot. Úgy tűnik, Kiss Lászlónak, a magyar úszóválogatott sikeredzőjének tizenkilenc éves korában, 1961-ben elkövetett szexuális bűncselekménye most, 2016 tavaszán majdnem akkora vihart kelt a közvéleményben, mint egykor a Collatinus felesége ellen elkövetett gaztett. -
Sykes-Picot: a Közel-Kelet első felosztása
Az első világháború alatt az antanthatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország megkötötte a Sykes-Picot paktumot, melyet napjainkban a térségben uralkodó zűrzavaros helyzet, az immár hosszabb ideje tartó, vallási és etnikai jellegű polgárháború „ősforrásaként” emlegetnek. -
Horthyné naplója
Horthy Miklósné, született Purgly Magdolna azután kezdett napló írásába, hogy a kormányzó kiugrási kísérlete kudarcba fulladt. Kisebbik fiát, Miklóst a németek elrabolták, a család többi tagját – a dadával, két szobalánnyal és inassal együtt összesen tizenegy főt – Bajorországba hurcolták. A társaságot a külvilágtól elvágva, a Hirschberg-kastélyban helyezték el, SS-őrség felügyelete alatt. A kastélyt Horthyné a kézírásos naplóban, melybe az első bejegyzés 1944. november hatodikán írta, Walbichl néven emlegeti, feltehetően azért, mert eleinte maga sem tudta, hogy pontosan hová vitték őket, de később sem akarta elárulni, hogy tudja, hol tartják őket fogva. -
Új életet kezdő népek
A 2015-ben kezdődött migráns-, illetve menekültinvázió sajátossága annak „kikényszerített” jellege. A „harmadik világ” vándorai felismerték: az Európai Unió, illetve tagállamai nem használnak fegyvert ellenük, nem lőnek civilekre. Miközben a polgárháború mocsarába süllyedt iszlám országokban, Szíriában, Líbiában vagy Jemenben az egymással háborúzó fegyveres csoportok számára a legkisebb gondot nem okoz, hogy nőket vagy gyermekeket mészároljanak (sőt, az Iszlám Állam még hivalkodik is kegyetlenkedéseivel), addig az EU katonái, illetve rendőrei megbénulnak, ha erőszakosan kell fellépni. Nincs abban semmi meglepő, hogy az erőszak tombolásától megedzett menekülők, illetve migránsok a szó szoros értelmében benyomultak az EU területére, mely bénultan tűrte, hogy átgázoljanak a határain. -
Digitalizált erőszak
Az antik görög mitológia szörnyetegei az árulkodó nevű gorgók. Ők azok, akikre „iszonyatos ránézni”, mégis vonzzák az emberek tekintetét. Az egyiküket, Medúzát, Perszeusz győzte le: számos képen és szobron örökítették meg a hőst, kezében a rémséges lény fejével. Digitalizált világunkat, ahol százmilliók ülnek egész nap a számítógép előtt, vitathatatlanul uralják a gorgók, nem túlzás azt állítani, hogy meghatározó szerepük van a politikában is. Szolgái az operatőrök, illetve a média azon munkatársai, akik közszemlére teszik az erőszak iszonyatos képeit. -
A Görög Kommunista Párt rendhagyó története
Az előrehozott, idén már második, sorsdöntőnek nevezhető görögországi választásokon a Görög Kommunista Párt a győzelemre esélyes Sziriza ellenfeleként indul. A kommunista párt nem vett részt az Alexisz Cipriasz vezette baloldali koalícióban, és nem fog össze a belőle kivált, és az EU gazdasági „diktátumát” elutasító radikálisokkal sem. -
Európa behódol?
Schmidt Mária terjedelmes vitacikkét egy 14. századi arab történésztől vett idézettel indítja, írása pedig alapvetően „kultúrpesszimista” hangvételű. Summázata: „egy örök békére lefegyverzett, gyenge, passzív Európa áll szemben mozgó és növekvő belső és külső kihívásokkal.” A gyenge és dekadens kontinenst kárhoztató érvei közül többet is olvashatunk Oswald Spengler vagy Ortega y Gasset munkáiban, akik a két világháború között úgy vélték – és nem is alaptalanul – hogy a fogyasztás és a tömegkultúra ingoványába süllyedt, végletesen megosztott európai „tömegdemokráciák” nem lesznek képesek ellenállni a barbarizmus erőinek. -
Iszlám és asszimiláció, avagy a mórok Spanyolországban
2004. március 11., a madridi terrortámadások napja, amit arrafelé 11-M néven emlegetnek, fájdalmas emlék marad Spanyolország történetében. A helyiérdekű vasúton fél nyolc tájban elkövetett merényletsorozat, amit az Al-Kaidához kötődő iszlám terroristák követtek el, 191 ember életébe került, 1800-an megsebesültek. A támadásra három nappal a parlamenti választások előtt került sor, s mivel a kormány elhibázottan reagált – először baszk szeparatistáknak tulajdonította a robbantásokat –, a terrortámadás a bukásához vezetett. Hasonló politikai megrázkódtatást egyetlen merénylet sem okozott még Nyugat-Európában. Mintha egy régen behegedt seb szakadt volna fel. -
A századok óta lötyögő kabát
Már gyerekfejjel, amikor a Várhegyen álló romos palotába jártam felfedező utakra, töltényhüvelyt szedegetni, és megcsodálni a falakra rajzolt német, orosz és magyar nyelvű feliratokat, eltűnődtem azon: mi végre ez a beláthatatlan épületmonstrum, mit lehet kezdeni vele, ha egyszer újjáépítik? Mert az rendben van, hogy egykor itt állt Mátyás király fényűző kastélya, aztán meg folyton ostromolták, osztrákok, magyarok, a végén meg oroszok (sőt, még az 1956-os forradalomban is lövöldöztek errefelé), de békeidőben mire megy vele a város, az ország? -
Menekültek vagy idegenek?
Magyarországra 1914. előtt rendszeresen érkeztek kisebb-nagyobb csoportok a szomszédos a Habsburg-birodalom tartományaiból, illetve olyan országokból, melyekkel egykor közös volt a történelmünk. A második világháború kitörése előtt a hozzánk érkezők számíthattak itt élő társaik támogatására – amit a közvélemény természetesnek tartott –, még a legmobilabb, ugyanakkor legsebezhetőbb kisebbség, a zsidóság esetében is, annak ellenére, hogy a hivatalos politikát áthatotta az antiszemitizmus. Az Anschsluss után a nácik által elűzött, főként a történelmi Magyarország részét alkotó Burgenlandból jövő zsidók fogadtatása azt példázza, hogy a Belügyminisztérium konzervatív vezetői, bár nem könnyen, de még Imrédy Béla miniszterelnöksége, és az első zsidótörvény elfogadása idején is érvényesíteni tudták akaratukat a radikális nácibarát politikai körökkel szemben. -
Hellász a XIX. században: legenda és valóság
Görögország gazdasági és politikai válsága, mely végül egy komédiába illő népszavazás után az Európai Unióval nagy nehezen tető alá hozott, s a betartását illetően még mindig bizonytalan kimenetelű megállapodáshoz vezetett, ráirányította figyelmet a múltjára. Kialakulhatott-e modern államapparátussal, hatékony közigazgatással, adófizetői fegyelemmel rendelkező társadalom ott, ahol egykor független városállamok virágzottak, majd egy évezreden keresztül különböző kultúrájú és vallású hódítók harcoltak folyamatosan egymással és a legföljebb ógörög nyelv gyökereit megőrző lakossággal? -
A világégés vége – egy új háború nyitánya
Tudjuk, hogy a második világháború befejezése után számos „helyi konfliktus” tört ki a harmadik világban, mindenekelőtt a Távol-Keleten, ahol Japán legyőzése után szembekerült egymással a Szovjetunió vezette „szocialista tábor”, illetve az Egyesült Államok és szövetségesei. Koreában, ahol a legsúlyosabb harcokra került sor, egyfajta „helyettesítő háború” zajlott, de a szembenállás csak két-három év elteltével vált nyilvánvalóvá az északi és a déli országrész között. -
Menekültek világnapja
2001-ben Kofi Annan, az ENSZ akkori főtitkára június huszadikát a „menekültek világnapjává” nyilvánította. Ebből az alkalomból leszögezte, hogy „senkit sem lehet visszaküldeni, vagy elűzni akkor, ha életét és szabadságát fenyegetik a származása, politikai véleménye vagy vallása miatt”. Tizennégy évvel később, 2015 júniusában az Európai Uniót tagországait, köztük Magyarországot is példátlan méretű menekültáradat öntötte el Afrikából, a Közel-Keletről és a Balkán félsziget egyes részeiről, amire sem az ENSZ, sem pedig az EU jogi szabályozása nem készült fel.